„A tv kamerái előtt tett öngyilkossági kísérletet a magyar orvos” – hangzik a leplezetlenül kattintásvadász cím a médiában. Atyaég! Hová jutottunk?! Hát mi érhette azt a szegin ’Doktorurat?! – és már kattint is az ember…. aztán jön a leforrázó válasz, mert hamar kiderül, nem más történt, minthogy a „népszerű orvos” –ahogy egy másik cím fogalmaz – csupáncsak bevett egy százszoros adag homeopátiás altatószert, mely dózistól a patikus tájékoztatása szerint már meg kellene halnia… és vigyorog bele a kamerába, és tán azt gondolja, hogy húha, milyen vicces fiú is ő, mert lám, nem halt meg, de még csak el sem álmosodott…. s azt gondolja feltehetően, hogy frappánsan szemléltette a homeopátiás szerek hatástalanságát …. pedig nem, nem volt vicces, ellenben a homeopátiás szerek hatástalansága helyett a saját gyógyítói hitelességének hiányát mindennél perdöntőbben bizonyította.
Mert nem minden orvos gyógyító, az kérem egy külön kategória! Orvosnak neveztetik az, aki orvosi egyetemen orvosi diplomát szerzett, orvosi esküt tett és az orvosi kamara tagja. Mindez bürokratikus értelemben szükséges és elégséges feltétel ahhoz, hogy orvosként praktizáljon, de nem feltétlenül elég ahhoz, hogy gyógyítóként működjön a világban !
Hosszasan lehetne boncolgatni ezt az állítást, de én csak egyetlen momentumot emelek ki most: milyen ember az (és még csak ne is orvosról beszéljünk, aki ugyebár leteszi a Hippokrátészi esküt), aki nyilvánosan minden etikai, emberi tabu tabuját tiporja kétlábbal, villanásnyi címszerepért?! Mert az öngyilkosság egy ilyen tabu, és legyen is az, amíg ember él a földön!
Közszereplő, állítólag népszerű, állítólag orvos és ilyen példát mutat?! Egy népszerű közszereplőt figyelnek, ‘követnek az emberek, amit tesz, ahogyan teszi az az egyszerű emberek (akik ugye mi vagyunk) szó szerint is “követő” magatartását generálja, különösen manapság, a hozzáférhető média és a felgyorsult információáramlás világában sokkal inkább, mint bármikor a történelemben! Ilyen üzenethez adja az arcát valaki: Légy öngyilkos! ?! Ez a magatartás már a szakma írott szabályai szerint is mélyen etikátlan … és az íratlanokról ne is beszéljünk!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: