elmúlásaim

Természetesen csak olyanról fogok szólni, akit személyesen is ismerek. Egy régi ismerős, egy orvosnő történetét mesélem el.  Annak idején, idestova  25 éve,  amíg mindennapjaink fizikai közelségben zajlottak,  nagyon jó viszony  szövődött közöttünk, s bár mára kikerültünk egymás látóköréből, én még mindig barátként gondolok rá.  Háziorvos volt a hölgy egy vidéki kistelepülésen, akkoriban persze körzeti orvosnak… Tovább »

„A tv kamerái előtt tett öngyilkossági kísérletet a magyar orvos” – hangzik a leplezetlenül kattintásvadász cím a médiában.  Atyaég! Hová jutottunk?! Hát mi érhette azt a szegin ’Doktorurat?!  – és már kattint is az ember…. aztán jön a leforrázó válasz, mert hamar kiderül, nem más történt, minthogy  a „népszerű orvos” –ahogy egy másik cím fogalmaz… Tovább »

Olyan nap  volt, mint a többi, amikor nőgyógyászati rutinvizsgálatra megy az ember. Süthet a nap vagy zuhoghat az eső, az ember lánya nem tudja önfeledten élvezni vagy utálni az időjárást, amikor ’nögyóhoz  van időpontja, annak a napnak már eleve annyi! Ezért van az, hogy jó pár év távlatából valójában nem is emlékszem, milyen volt az… Tovább »